Ősz Bohinjban 2024

Volt már úgy Bohinjban, hogy lemaradtunk az őszről, voltunk úgy is, hogy még korán mentünk, az ide túrán azonban gyönyörű őszi színeink voltak. És nem csak a színek voltak lélegzetelállítóak, de a folyamatosan hömpölygő köd is.

Az egyik hajnalban még sötétben indultunk a szállásunkról, kb egy órát autóztunk, hogy egy kis kápolnát megfotózzunk a kelő nap fényében. A GPS kicsit kibabrált velünk, mert a Kékestetőnél magasabb hegyen letért az útról és földutakon vitt át a hegyen. Meg kell jegyezzem, hogy ez a földút jobb minőségű volt mint itthon sok két számjegyű út, simán mentünk 50-60km/órás sebességgel. Szerencsére sötét volt, így nem láttuk, hogy milyen szakadékok lehetnek körülöttünk.

A hajnal első sugarai már a hegyen túl, egy völgyben értek bennünket. Vagyis nem értek, mert akkora köd volt, hogy az orrunkig sem láttunk. Többen el is keseredtek, hogy kár volt felkelni, semmit nem fogunk látni a kápolnából. A kápolnával szemközti dombra autóztunk fel, de csak köd, csak köd, és egyre nagyobb csüggedés. Azonban az utolsó métereken a köd fölé emelkedtünk, ahogyan a kis kápolna is egy ködtenger közepén úszott velünk szemben.

Gyönyörű látvány volt, de nem csak engem fogott meg, ahogy a videóban láthatjátok, szinte mindenki képei között előbukkan ez a reggel. És a köd végigkísérte a túránkat: félelmetessé tette az erdőt, végtelenné a tavat, gyönyörűvé a kis patakokat. Fogadjátok szeretettel a túra résztvevőinek fotóit!