Holdfogyatkozás fotós szemmel – avagy mit is látunk, amikor „vérzik” a Hold?

A Hold általában békésen világítja meg az éjszakát – persze nem magától, hanem mert szépen visszatükrözi a Nap fényét. De néha a Föld bekavar: beáll a Nap és a Hold közé, és az árnyékával eltakarja a Holdat. Ez a jelenség a holdfogyatkozás.

Na, de nem minden fogyatkozás egyforma, ezért nézzük meg, milyen fajtái vannak, és mit érdemes tudnod, ha fotózni szeretnéd!

Előrebocsátom, hogy én nem vagyok csillagász, a csillagfotó tanfolyamunkat sem én tartom, ezért ennek a cikknek a megírásához a PhotoPills tudását és ábráit hívtam segítségül.

Mi fán terem a Holdfogyatkozás?

Holdfogyatkozás akkor történik, amikor a Föld pont a Nap és a Hold közé kerül. Ilyenkor a Föld árnyéka rávetül a Holdra, és mivel ez teliholdkor történik, a Hold „elveszíti” a fényét, néha egészen vörösbe fordul. Kicsit olyan ez, mintha egy színpadon a reflektor elé tolnának egy nagy fekete paravánt.

Azonban nem minden teliholdkor történik ilyesmi, mert a Föld árnyéka nem olyan óriási, mint ahogy a tankönyvi ábrák sugallják. A Hold távolságában „csak” kb. 2-3 Holdnyi széles. Ezért kell öt évet várnunk, hogy újra teljes „showt” kapjunk.

A teljes árnyék neve umbra, a félárnyéké pedig penumbra – tessék,máris tanultál két új szót. Ha a Hold teljesen az umbrában van, az a teljes holdfogyatkozás. Ha csak félig, akkor részleges, ha meg csak a penumbrában, az az a tipikus „alig látni valamit, de a sajtó azért megírja” kategória.

• Umbra: a legsötétebb rész, ahova egyáltalán nem jut el a Nap fénye. Ha a Hold teljesen belekerül, akkor lesz teljes holdfogyatkozás. Ha csak félig, akkor részleges holdfogyatkozás.

• Penumbra: a halványabb árnyék, ahol a Nap fényét csak részben takarja ki a Föld. Ha a Hold csak ide csúszik be, akkor félárnyékos holdfogyatkozás lesz – ez olyan diszkrét jelenség, hogy sokszor észre sem veszed, csak ha nagyon figyelsz.

Miért csak teliholdkor van holdfogyatkozás?

Jogos a kérdés, de a válasz egyszerű: Ahhoz, hogy a Hold a Föld árnyékába kerüljön, a Földnek a Nap és a Hold közé kell állnia. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha a Hold pont szemben van a Nappal az égen – vagyis telihold van.

Más fázisokban (újhold, első negyed, utolsó negyed) a Hold nem ott jár az égen, ahol a Föld árnyéka vetülne rá:

• Újholdkor a Hold a Nap előtt van, ilyenkor lehet napfogyatkozás – de holdfogyatkozás biztosan nem.

• Félholdaknál (negyedeknél) a Föld, Nap és Hold háromszöget zár be, nincs egy vonalban a három égitest, így árnyék sincs a Holdon. Ilyenkor nem a Föld takarja ki a Hold egy részét, hanem a mi szemszögünkből csak ennyit világít meg a nap.

Szóval akkor kerül a Föld a Nap és a Hold közé, amikor telihold van. Ilyenkor van az úgynevezett szizígium (próbáld háromszor gyorsan egymás után kimondani 😅), ami azt jelenti, hogy a Nap, a Föld és a Hold nagyjából egy vonalba kerülnek.

Viszont nem minden teliholdkor van fogyatkozás, mert a Hold pályája kicsit ferdén áll a Föld keringési síkjához képest. Csak akkor van esély, ha a Hold pont a csomópontok közelében jár – évente kb. 2-5 alkalommal.

A holdfogyatkozás színei – amikor a Hold „vérezni” kezd

Amikor teljes holdfogyatkozás van, a Hold különböző színárnyalatokat ölthet: vörös, narancs, barna, sőt, akár sárgás is lehet. Nem varázslat, hanem a Föld légköre játszik velünk: a Hold színe attól függ, milyen légköri viszonyok uralkodnak a Földön a fogyatkozás idején.

Ahogy a Föld eltakarja a Nap fényét, a rövid hullámhosszú fények (kék, zöld) szétszóródnak a légkörben, a hosszabb hullámhosszú vörös fény viszont átjut és a Holdra vetül. Ezért kaphat a Hold „vérvörös” árnyalatot. Ezt hívja a bulvár sajtó „Vérholdnak” (Blood Moon).

A pontos színt azonban sok minden befolyásolja – minél több a por, a pára és a szmog, annál vörösebb lesz az élmény. 🌍➡️🌕🔴

André-Louis Danjon (1890–1967) francia csillagász dolgozott ki egy skálát, amivel mérni lehet a Föld által visszavert fény erősségét. Ez az a fény, ami a sötétbe borult Holdat megvilágítja.

A Danjon-skála 0-tól 4-ig terjed:

• 0 = nagyon sötét fogyatkozás, a Hold alig látszik.

• 1 = sötét fogyatkozás, a Hold szürke vagy barna, a részletek alig kivehetők.

• 2 = vöröses vagy barnás Hold, nagyon sötét középső árnyékkal és viszonylag világosabb peremmel.

• 3 = téglavörös Hold, ahol az árnyék pereme világos vagy sárgás.

• 4 = rézvörös, sőt akár narancs Hold, a perem kékes fényben világít.

A teljes fogyatkozás fázisai

Ha szerencséd van, és tiszta az ég, akkor hét lépésben élvezheted a műsort:

1. P1 – belép a Hold a penumbrába (szinte észrevehetetlen).

2. U1 – belép az umbrába, megindul a sötétedés.

3. U2 – teljesen belecsúszik, kezdődik a totalitás.

4. Max – a fogyatkozás csúcspontja, vörös Hold a tetőponton.

5. U3 – a Hold kibújik az umbrából.

6. U4 – teljesen elhagyja az umbrát.

7. P4 – kilép a penumbrából, vége a show-nak.

Egy teljes fogyatkozás akár 3 óránál is tovább tarthat – szóval termosz, szék és társaság ajánlott! 😉

Ma este (2025. szeptember 7-én), Budapest közelében a hét fázis így követi egymást (Budapesttől távolabb néhány perc eltérés lesz). Kelet felé kell majd nézned, olyan helyszínt válassz, ahonnan nem takarja ki semmi a keleti égboltot:

• 19:08 – Felkel a Hold. Már részben az árnyékban lesz, szóval ne lepődj meg, ha nem egy kerek sárga korongot látsz, hanem valami furcsa sarlót.

• 19:10 – A Nap is búcsút int a túloldalon. Ez az a pillanat, amikor a fotósok pánikszerűen állítgatják a fehéregyensúlyt.

• 19:30 – Kezdődik a teljesség. A Hold akkor kb. 3,5 fokkal lesz a horizont felett, vagyis alacsonyan, és közben Budapest fényei is belezavarnak majd. Nem lesz könnyű kiszúrni!

• 20:11 – A teljes fogyatkozás közepe. Ez az a pillanat, amikor mindenki azt mondja: „de jó, vörös a Hold!”

• 20:52 – Vége a teljességnek, a Hold elkezd kikandikálni az árnyékból.

• 21:56 – A Hold teljesen kilép az umbrából, de még mindig a penumbrában van.

• 22:55 – Teljesen vége a bulinak, újra egy sima, mezei telihold világít.

Budapesten is érdemes fotózni a holdfogyatkozást?

Igen, össze lehet kötni a Holdat valami városi látvánnyal. Fotós helyszínként a Gellért-hegy és a Vár ilyenkor jackpot: tiszta a keleti horizont, és a Hold szépen a város felett kel.

Ha 19:30-kor (a teljesség kezdetén) a Halászbástyáról nézed, nagyjából a Gresham Palota fölött fog trónolni a Hold. Persze, hogy mennyire lesz látványos, az az időjárástól függ.

Fotós tippek a holdfogyatkozáshoz

A holdfogyatkozás nemcsak csillagászati érdekesség, hanem igazi fotós csemege is. Nem kell hozzá űrtávcső vagy NASA-s belépőkártya – elég egy kis tervezés, állvány és némi kreativitás. A vörös Hold ugyanis rengeteg lehetőséget ad:

Fázisok megörökítése – készíts sorozatot a Hold „átalakulásáról”, aztán montázsold össze.

📷 Készíts képeket a Hold minden szakaszáról, ahogy lassan besötétül, majd újra világosodik.
👉 Tipp: Használj állványt és jegyezd fel a pontos időket, így könnyebb lesz összerakni a sorozatot.

Vérhold fotózása – a leglátványosabb pillanat, hosszabb expóval szép vörös árnyalatokat kapsz.

📷 A teljes árnyékban lévő Hold különleges vöröses árnyalatot kap.
👉 Tipp: hosszabb expozíciót állíts (1–2 másodperc is lehet), emeld az ISO-t, de vigyázz, ne legyen túl zajos a kép.

Holdnyom (lunar trail) – hosszabb expozícióval nyomot rajzol a Hold mozgása.

📷 Hosszabb expóval a Hold szépen „csíkot” húz az égen.
👉 Tipp: használd a BULB módot és egy távkioldót, és próbálkozz több perces expókkal.

Táj + Hold – keress egy jó előteret (templomtorony, hegycsúcs, szobor), és komponáld bele a vörös Holdat.

📷 Egy templomtorony, hegycsúcs vagy ikonikus épület előterében még látványosabb a fogyatkozás.
👉 Tipp: előre tervezd meg a helyszínt (pl. TPE vagy PhotoPills appal), hogy pontosan tudd, hol kel fel a Hold.

Kompozit képek – több fotóból összerakhatod az egész esemény történetét egyetlen látványos képen.

📷 Fotózd meg a Holdat több fázisban, majd rakd össze egyetlen képre.
👉 Tipp: mindig ugyanarról a pontról fotózz, és ne mozdítsd el a gépet – így könnyebb lesz a montázs.

Néhány éve készítettem is egy videót, amiben ezt a kompozit technikát mutatom meg. A videót itt találod. Ez kép pedig amiről a videó szól:

Timelapse vagy videó – a teljes folyamatot mozgásban is megmutathatod.

📷 Mutasd be a teljes folyamatot mozgásban, ahogy a Hold lassan vörösbe borul, majd visszavilágosodik.
👉 Tipp: állíts be 20–30 másodperces időközt a képek között, és hagyd, hogy a gép dolgozzon helyetted.

Beállítások (kb. minden változhat)

A Hold elég szeszélyes ilyenkor, egyik pillanatban még túl világos, aztán hirtelen alig látszik. Kezdj világos beállításokkal, és ahogy a Hold sötétedik, engedj be egyre több fényt – közben kísérletezz bátran, mert nincs két egyforma holdfogyatkozás, nincs egyetlen tuti recept, de azért van néhány kapaszkodó.

A Hold fényessége folyamatosan változik – a sima teleholdhoz képest akár ezerszer (!) sötétebb is lehet, amikor teljesen a Föld árnyékába kerül. Ezért érdemes rugalmasan állítgatni az expót. A „normál” teleholdat nyugodtan fotózhatod rövid záridővel (pl. 1/200 mp, ISO 100, f/8 környékén), de ahogy sötétedik, egyre hosszabb expozíció kell majd. A teljes fogyatkozás idején már akár 1–2 másodperces záridőre is szükséged lehet, ISO 800–1600 körül, rekesz f/4–f/5.6 értékekkel. Az állvány itt kötelező darab, különben csak egy vörös pacát kapsz a képen.

Ne feledd: a Hold mozog! Majdnem olyan gyorsan mint a Budapest-Győr viszonylatban közlekedő MÁV vonatok. Ez pedig teleobjektívvel már nagyon is látszik. Hogy ne mozduljon be a hold, használd a „200-as szabályt”: 200 / gyújtótáv (mm) = max záridő. Például 50 mm-nél kb. 4 mp, 600 mm-nél csak 1/3 mp.

Holdfogyatkozás telefonnal

Stabilitás mindenek felett
Telefonos fotózásnál a legnagyobb kihívás a remegés. Egy pillanatnyi mozdulat is elmoshatja a Hold részleteit, főleg a hosszabb expozícióknál, mint amilyenek a teljes fogyatkozásnál kellenek. Használj állványt, vagy ha nincs, támaszd a telefonod stabil felületre – például egy falra vagy egy könyvre. Ha van, kapcsolj be a telefonon időzítőt, hogy ne mozdítsd el a készüléket az exponáláskor.

Ne csak a zoomra hagyatkozz
A telefonnal készült közelítések gyakran zajosak és elmosódottak lehetnek. Ha lehet, használd a telefon optikai zoomját (ha van), és kerüld a digitális nagyítást, ami csak ront a képminőségen.

Manuális beállítások és expozíció
Sok mai telefonon van lehetőség manuális módra („Pro” mód), ahol beállíthatod az ISO-t, a záridőt és a fókuszt. Teliholdnál és részleges fogyatkozásnál érdemes alacsony ISO-t (100–200) és rövid záridőt választani, hogy a Hold részletei élesek maradjanak. Teljes fogyatkozásnál a Hold vöröses fénye miatt hosszabb záridőre és magasabb ISO-ra lesz szükség, de mindig figyelj, hogy ne legyen túl zajos a kép.

Kompozíció a háttérrel
Ha csak a Holdat fotózod, az is szép lesz, de a tájjal kombinálva sokkal látványosabb az eredmény. Próbálj meg egy érdekes előteret keresni – templomtorony, szobor, fa vagy hegycsúcs –, és komponáld úgy, hogy a Hold „beleolvadjon” a képi történetbe. Telefonos fotózással ez különösen fontos, mert a telefon szenzora kicsi, és az előtér segít, hogy a kép érdekes maradjon, még ha a Hold nem is óriási a képen.

Sok kép, több esély
Ne félj sorozatot készíteni! A telefonos fotózásnál a legjobb módja annak, hogy elkapd a tökéletes pillanatot, ha folyamatosan exponálsz, vagy rövid időközönként készítesz képeket. Később a legjobbakat kiválogathatod, és akár össze is rakhatod egy montázsba, ami bemutatja a Hold átalakulását a fogyatkozás alatt.

Egy kis extra csemege: a tetrád

Néha előfordul, hogy 4 egymást követő teliholdnál is teljes fogyatkozás van. Ezt hívják tetrádnak. Ritka, de a 21. században lesz belőle pár. A következő 2032–33-ban jön – jegyezd fel a naptárba, hátha együtt megyünk fotózni! 📸