Szuperhold

Holdat kétféleképp tudsz fotózni:

• Csak a hold látszik a képen. Ehhez nagyon nagy zoomot kell használnod, hogy a hold kitöltse a képet. Ilyenkor rövid záridőre van szükségünk, mert a hold mozgása miatt néhány másodperces expozíció is ellágyíthatja a képet. Itt nem árt, ha már teljesen besötétedik, hiszen a környezetből úgysem látszik túl sok.
• A holdat a földi környezetbe komponálod. Egy domboldal, egy fa, egy híd, egy vitorlás, szóval valami megjelenik még a képen. Ekkor viszont érdemes a kékórát kihasználni és úgy fotózni, hogy a hold még közel van a horizonthoz.

A The Photographer’s Ephemeris bemutatása című írásban mutattam egy olyan alkalmazást, aminek segítségével megtervezhetjük a hold fotózásainkat. A helyszínt az időpontokat. A videóban pedig mutatok egy telefonos alkalmazást a SkyView-t, amivel valós időben, élőképen tudod meghatározni az égitesteket, vagy a hold mozgásának irányát.

Ugyan minden adott volt, hogy tökéletes képet készítsek, a hold egész picivel odébb kelt mint vártam. Ez nem lett volna baj, viszont mivel négy képből raktam össze a végső képet, az alap képet pedig még a hold megjelenése előtt fotóztam, így nem akartam már mozdítani a fényképezőgépemen.

Mivel a hold nagyon kicsi és fényes a képen, az ég és a háttér dombja pedig nagyon nagy és sötét, ezért ez a fényviszony becsapja a fénymérőt. Ha mátrix (teljes képkockás) fénymérést használunk, akkor a fénymérő a kevés fény miatt elkezdi világosítani a képet, emiatt a hold kiég.

A kis holdat jól exponálni úgy tudjuk, ha mátrix mérés helyett spot fénymérést (pont mérés) használunk, vagyis a hold közepére mérünk fényt. Ebben az esetben a hold szépen lesz exponálva, viszont a környezet ilyenkor szurokfekete lesz. Emiatt kell mindenépp több képből szerkesztenünk a végső képet. Az egyik képen a hold lesz jól exponálva, a másikon a földi környezet.

Ha a hold többször is megjelenik, akkor lesz szép a képünk, ha a holdak egyenlő távolságra lesznek egymástól. Ezt úgy érhetjük el, ha egyforma időközönként, és viszonylag sűrűn exponálunk, hiszen a hold bármilyen meglepő, gyorsan mozog.

Mivel előre nem tudjuk megjósolni, hogy milyen időközönként kell fotóznunk, olyan sűrűn próbáljunk fotózni, hogy az egyik hold képe kitakarja a másikét. Majd utólag kiválogatjuk mondjuk minden ötödik képet és úgy lesz egymás mellett, egyenlő távolságra a sok hold.

A fotókat Photoshoppal illesztettem össze, ehhez a képeket egyetlen dokumentumban, külön rétegekre kell megnyitnunk. Legegyszerűbben úgy tudjuk ezt megtenni, ha a Photoshot File menüjének Scripts / Load Files into Stacks… pontját választjuk (Fájl / Parancsfájlok / Fájlok betöltése a verembe…). Itt ki tudjuk jelölni a betöltendő képeket, amelyeket egy dokumentum különböző rétegein nyitja meg a program.

A képek egy képpé szerkesztésének menetét a videóban láthatod. A látható rétegekről a Ctrl + Alt + Shift + E billentyűk lenyomásával készítettem másolatot.