A jégmadárfotózás trükkjei

A múlt héti hírlevelemben megosztottam néhány gondolatot arról, hogy a tapasztalatom szerint, amikor valaki szeretne komolyabb és szebb természetfotókat készíteni, akkor két téves gondolattal korlátozza be magát:

1. A drága felszerelés a kulcsa a jó természetfotónak
2. Minden ott neten, fölösleges bármilyen tanfolyamra járni

Biztosan szükséges az a profi felszerelés, hogy természetfotós lehess?

Szilvinek nagy vágya volt, hogy legyen egy jégmadár fotója. Az interneten fellelhető tanítások szerint az öreg tükrös kamerájával esélye sincs megfotózni bármilyen akciót. Megjegyzem a húsz-harminc évvel ezelőtti kamerák kevesebbet tudtak mint az övé, és akkor is születtek madár-akció fotók. Mivel nem akar madárfotós lenni, kölcsönkért egy fényerős objektívet (néhány ezer forintért bérelni is lehet), kiült egy tópartra és várt.

Na nem egészen, de ezzel pipáljuk ki az első tévhitet: kényelmes, ha van egy profi cuccod, de nem ezen múlik a jó természetfotó.

Természetesen, ha ebből élsz, vagy ha végig akarod nyerni a világ nagy természetfotó pályázatait, akkor nem fogod megúszni, hogy drága, speciális felszerelésed legyen, de ha a saját örömödre fotózol, akkor egy kis tudással ellensúlyozhatod a drága felszerelést.

Valóban minden kérdésre van válasz a neten?

Ha csak úgy ülsz a tóparton, kicsi az esélye, hogy a közeledben lecsap egy jégmadár. El kell rejtőznöd. Erről találsz infót a neten: ülj be egy bokor alá és teríts magadra egy álcahálót, vagy építs nádkunyhót, vigyél magaddal lessátrat, vagy keress egy bérelhető épített lest.

A többit viszont már nem biztos, hogy megtalálod a neten. Én most összeszedtem 6 egyszerű kérdést, aminek megválaszolásához azért elég tudatosan kell keresni a neten, hogy választ kapj.  És gondolkodjunk kicsit a beállításokon is, amire viszont biztosan nem kapsz választ sehol, mert nincs rá jó válasz.

Mi viszont nem csak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, de ki is próbáljuk az évente induló természetfotó tanfolyamunkon.

Kérdések

Azt gondolom, hogy a következő kérdések teljesen jogosak, és ha jégmadarat akarsz fotózni, akkor biztosan felmerülnek benned:

• Honnan tudhatjuk, hogy hol fog lecsapni a jégmadár?

Hát onnan, hogy egy vödörbe apró halakat teszünk úgy, hogy a vödör ne látszon, de a halak mégse tudjanak kiúszni belőle.

• De miért a vödörből szedné ki a halakat a jégmadár?

Mert tél van és máshol nehezen talál eleséget.

• Hogyan állítok élességet egy zuhanó madárra?

Sehogy. Manuálisan a vödör közepére állítunk élességet és nem piszkáljuk többet. A madár úgyis ott fog lecsapni.

• De az élesség nem lesz jó, hiszen attól függ, hogy épp hogyan tartom a kamerát a kezemben, nem?

Na ehhez valóban lehet, hogy felszerelés kell, de nem túl drága és bonyolult. Egy állványra állítjuk a kamerát és így biztosan nem fáradunk el, és biztosan nem fog elmászni az élesség.

Egyébként meg még csak állvány sem kell. A madár a víz felszínén lesz, ezért elegendő, ha egy babzsákot leteszel a földre és arra teszed a kamerát. Babzsákot meg varrsz magadnak otthon.

• Ott fogok hasalni a földön, bámulom a keresőt? Felfázok, a madár meg huss…

Na ehhez tényleg kell egy új eszköz: egy távkioldó. A vezetékes néhány ezer forint, egy profi meg mondjuk 30e.

Ülsz egy széken a kezedben a távkioldóval és figyeled az ágat, amin a madár ül. Amikor meglibbenti a szárnyát, hogy lecsap, megnyomod a távkioldót és sorozatfelvétel módban addig nyomod, ameddig el nem repült.

• Nem fogom elunni magam? Meddig kell várni?

De unatkozni fogsz. A jégmadár kihalászik egy kis halat, elröpül, megeszi és emészt kicsit. Minél kisebb a hal, annál kevesebb ideig, de így is két lecsapás között eltelik egy-egy óra. Ha ezt nem tudja Szilvi, akkor lehet, hogy 50 perc után feláll és fotó nélkül hazamegy.

De nem így történt, mert a tanfolyamaimon nem csak a beállításokat beszéljük át, de jelen esetben az állatok viselkedésért is.

Milyen beállításokat használjak?

Nem tudom. Sem én, sem más. Attól függ, hogy milyen fényeid vannak.

Ha Szilvi hallgatott volna a neten fellelhető infókra, akkor a kameráját záridő prioritásban használja 1/8000 másodperces beállítással. De aznap, amikor fotózott, elég borult volt az idő. Az 1/8000-hez már olyan érzékenységet kellett volna beállítania, ami az ő öreg gépén élvezhetetlen zajt okozott volna. A blendét teljesen kinyitotta, de még így is.

Szóval a lényeg, hogy akció közben, a madarak fotózásához nagyon gyors záridő kell, ebben igazuk van a YouTube tanítóknak. Viszont, ha hallgatott volna rájuk, akkor nem lenne jégmadár fotója. Mi a megoldás?

A jégmadár olyan mint a villám. Gyorsabb mint a puskagolyó, úgyhogy nem sok esélyed van lefotózni. De mikor ilyen gyors? Amikor kitárja a szárnyát, amikor zuhan a vízbe, amikor elröpül. De a vízből a felszínre bukni még „viszonylag lassú” 🙂 Aztán a következő pillanatban már megint esélyed sincs megfotózni, olyan gyors.

Szóval ehhez a vízből kibukkanáshoz elegendő volt „csupán” 1/1600 másodperces záridő is, a madár még nem mozdult be.

És ez csak egy jégmadár fotó volt

Nohát, ebben a rövid cikkben kaptál Szilvitől kb 10 nagyon fontos tippet, hogy hogyan fotózz jégmadarat — hidd el, ő sem úgy született, hogy ezt mind tudta. És akkor most számolj kicsit, hogy a Kezdő Természetfotós Tanfolyam kb 70-80 órája alatt mennyi mindent megtanulhatsz tőlem és a fotós tanár társaimtól.

A legjobb hír pedig, hogy a tanfolyam végén még egy madárlesbe is beülünk: búbosbankát, szalakótát, gyurgyalagot fogunk fotózni.

De a tanfolyamon nem csak madárfotózásról lesz szó: virágok, növények, aprójószágok (makró), kisemlősök, nagyvadak, madarak, tájképek, csillagok fotózásáról is fogunk tanulni, ezen kívül megismerkedünk kreatív technikákkal, kompozíció elmélettel, utómunkával is.

Szeretnéd megtanulni a természetfotózás minden fortélyát, hogy a tanfolyam után a végére te is lélegzetelállító képeket készíthess? Lehet, hogy most épp nem lehet jelentkezni a tanfolyamra, hiszen évente csupán egyszer indítjuk, de azért nézz körül a személyes tanfolyamainkon, hátha találsz kedvedre valót.