.Blog/Gondolatok a fotózásról

Fotók szelektálása 5 lépésben – Avagy mi köze a takarításnak a fotózáshoz?

Első ránézésre semmi, talán még másodikra sem, nálam azonban mégis nagyon sok az összefüggés a két tevékenység között. Pontosabban a fotózás utáni állapotok és a takarítás előtti állapotok között. Ahhoz ugyanis, hogy takarítani tudjak a lakásban, előtte rendet kell tennem, vagyis elpakolnom az elől maradt dolgokat, kidobálnom a szemetet, elmosogatnom a mosatlant, betáplálnom a mosógépet, stb. Csak ezek után jöhet a portörlés, a porszívózás, felmosás, ablakpucolás.

2022. december 22.

Nagytakarítás előtt ezért fogok egy szemeteszsákot és szisztematikusan, helyiségről helyiségre végigmegyek az otthonunkban és kidobálok minden szemetet. A fiaim szobája a legsúlyosabb eset, oda néha egy 60 literes zacskó is kevés. Amikor ezzel megvagyok, jöhet a szelektálás, azaz a tárgyaink, ruhaneműink szétválogatása. Ha van időm, és valóban nagy szelektálást tartok, akkor háromfelé csoportosítok mindent: marad, elajándékozandó, szemét kategóriákra. Ez utóbbiak egy újabb zacskóban végzik, az elajándékozandók dobozban vagy táskában, a maradandók pedig a helyükön. A kérdés már csak az, mi köze mindennek a fotózáshoz?

Fotók szelektálása 5 lépésben 2

A fotózás velejárója a szelektálás is

Ha valaki fényképezésre adta a fejét, elengedhetetlen, hogy rendet tartson a fotói között. Egy kezdő fotóstanonc esetében pedig ez létfeltétel. Úgy tartják, 10 000 óra gyakorlás kell ahhoz, hogy egy új tevékenységet készségszinten elsajátíthassunk. Ez a 10 000 óra viszont sokszor tízezer fényképet is jelent, és ember legyen a talpán, aki nem zavarodna bele ennyi fénykép követhető tárolásába, nem beszélve a tárhelykapacitásokról. Éppen ezért a fotózásnak is szerves része a szelektálás, ahogyan a takarítás is.

A szelektálás számos okból hasznos:

  • nem halmozunk fel több ezer rossz fényképet,
  • átláthatóvá tesszük az albumainkat,
  • nem nyom bennünket a rengeteg fotó súlya és
  • mindig tudjuk majd, hogy melyik képünket hol keressünk.

A szelektáláshoz azonban döntenünk is kell tudni, ahhoz pedig azzal kell tisztában lennünk, hogy mi alapján érdemes válogatnunk. És kell még valami.

Elég kemény vagy?

Nekem először is magamat kellett ahhoz megkeményítenem, hogy ki tudjam dobálni a rosszul sikerült fényképeimet. Vannak ugyanis olyan fotók, amelyek tök jók lehettek volna, ha …, és emiatt a ha miatt nem volt szívem megválni tőlük. Én viszont nem bírom, ha százával sorakoznak a gépemen az ilyen ha-fotók, ezért vaspáncélt húztam magamra és könyörtelenül elkezdtem kidobálni ezeket. Végiggondoltam ugyanis, mi a célom a fényképeimmel: megmutatni másoknak. Rosszat vagy csak félig jót már nem akarok kitenni az ablakba. A következőket teszem tehát egy-egy fotózás alkalmával.

  • Igyekszem csak akkor kattintani, ha valóban jó a téma.
  • Fotózás után még a fényképezőgépen visszanézem az anyagot, és törlöm, ami láthatóan rosszul sikerült (bemozdult, homályos vagy túl sötét lett, rosszul sikerült a vágás, stb.)
  • Miután áttettem PC-re is a képeket, futok egy újabb szelektálási kört, azaz kidobálom azokat a fotókat is, amelyeken csak nagyban vettem észre, hogy a fenti hibák miatt értékelhetetlenek.
  • Ezek után jön az utómunka, amely során újabb adagot törlök, mert látom, hogy nem tudom kihozni a RAW képeimből Lightroommal sem a tutit.
  • Miután készen vagyok, és kiexportáltam az utómunkázott fotókat, várok még néhány napot. Tudom ugyanis, hogy a fotózáskor megélt élmények befolyásolják a józan ítélőképességemet és olyan képeket is jónak láthatok, amelyek nem azok. Néhány nap elteltével azonban tisztul a szívem és az agyam, így ilyenkor újabb fotóknak is búcsút tudok inteni.

Ha elég kemény voltam, akkor jó esetben valóban csak olyan fényképeim maradnak, amelyekkel később is elégedett leszek.

Fotók szelektálása 5 lépésben 4

Korábban azonban nem így gondolkodtam, és az elmúlt években akkora mennyiségű fotót halmoztam fel, hogy lassan már nem férek el a külső winchesteren sem. Az idei téli szünetre tehát azt a feladatot adtam ki magamnak, hogy életem legnagyobb takarításába belekezdjek, és visszanézve az eddigi termést, legalább a kétharmadát kidobjam. Ha nem többet. Jó móka lesz, már várom. Utána ugyanis újjá fogok születni, mint ahogyan a lakás kitakarítása után is. Nekem fontos, hogy ne nyomjanak össze a tárgyaim, így az is, hogy a felesleges fotóim sem.

Szerző

Davida
Davida

Davida szövegíró, kommunikációs tanácsadó, és egy ideje őrült fényvadász. Amikor csak teheti, járja az utcákat és igyekszik lencsevégre kapni a soha meg nem ismétlődő pillanatokat.