Élet a Klubban – Csatlakozol?

Ha például valaki portréfotózással foglalkozik, nagy valószínűség szerint fog készíteni családi képeket, karácsonyi fényképeket és számos más fotót, amelyet a megrendelője kíván. Ugyanez igaz a rendezvényfotósra is, akinek szintén megmondják, miről kell feltétlenül képeket lőnie. A Klubban ezért rendszerint témák szerint is gyakorlunk, amely témák lefednek tárgyakat, hangulatokat, vagy akár szituációkat is. Ez utóbbi viszont kifejezetten nehéz tud lenni.

#munkába_menet

Legutóbb a „munkába menet” témát választottam megoldandó feladatnak, és ha belegondolsz, nem is olyan egyszerű ezt a munkába menést visszaadni két dimenzióban. Hogy miért?

Csak gondold végig: reggel kimész az utcára és megfotózod a forgalmat, hiszen te tudod, hogy reggel hét órakor a dugóban mindenki munkába igyekszik. De vajon a képről is lejön majd ugyanez? Itt kell tehát kreatívnak lenned, és akár már jó előre kigondolnod, vajon mi minden társul hozzá ehhez a témához, mi lehet az a plusz csavar (vagy medve) a képen, amely segíti a nézőt a fotó megértésében.

Amúgy is szerencsés, ha egy fotózásra felkészülünk, mert akkor sokkal hatékonyabbak tudunk lenni. A Klubban ezért is van egy teljes hét minden házi feladatra, hogy a tagoknak legyen idejük kigondolni az ötletet, felkészülni a megvalósításra, esetleg kivárni hozzá a megfelelő pillanatot, majd természetesen elkészíteni, illetve utómunkázni a képeket.

Az alábbiakban olyan fotókat láthatsz, amelyeket a klubtagok a fenti házi feladatra küldtek be. Készültek monokróm és színes megoldások is, de mindegyikben közös, hogy egyértelműen visszaadják, még ha egymástól eltérően is, a fő témát, azaz, hogy az emberek éppen munkába mennek. 

Nézzük is meg, mivel érték el ezt a tagok.

Szepesi Henrietta képén a történéseket egyértelműen el tudjuk helyezni térben és időben is. A felkelő nap mutatja, hogy reggel van, míg a metróbejárat azt, hogy az emberek – egyszerre többen – valahová igyekeznek. És hová máshová ilyenkor, mint munkába. Külön felhívnám a figyelmedet az érdekes és merész képkivágásra, ahol jobb oldalon éppen csak belép a képbe egy ember, míg baloldalon egy másik már szinte teljesen kivehető. Ez a megoldás ad egyfajta szimmetriát a fotónak, így dinamikussá is teszi azt. A fekete-fehér pedig utal a hétköznapok reggeleinek szürkeségére.

Hasonlóan gondolkozott Kiss Sándor klubtagunk is, hiszen szintén fekete-fehér fotót készített a feladatra. Az ő fotóján minden szellemképes: az emberek árnyként suhannak el, a főszereplő a gondolataiba merül, nem lát és nem érzékel semmit maga körül. Tipikus hétfői munkába menet, nem? Ezt hangsúlyozza ki a fotó érdekes perspektívája is.

Bata Szilvi fotója talán még egyértelműbben adja vissza a feladatot. Nem lényeges, hogy ki van a képen, ezért nem is mutat arcot, hiszen a kiegészítőkből (ruha, laptoptáska stb.), illetve a mozgás irányából látható, hogy a kép alanya munkába igyekszik. Nézd meg a fotón szereplő vonalakat is, amelyek vezetik a néző tekintetét nemcsak a kapuig, hanem tovább, kifelé is. Ugye, milyen egyszerű és nagyszerű?

Sokan azonban home officeban dolgoznak, de a feladat akkor is feladat: ilyenkor is meg lehet oldani az elsőre talán lehetetlennek tűnő küldetést. Heidrich Gabi képén egy laptop van a fókuszban, amelyet még inkább kiemel a tulajdonos fehér színű köntöse, egyértelműsítve azt, hogy szintén munkába menetről van szó. Csak, ugye, ezúttal papucsban, hálószobától a dolgozósarokig. Nagyon stílusos megoldás, főleg, hogy a mélységélesség minden előnyét is bevetette a megvalósításkor.

Davida képe már színes, és ez nagyon is jót tesz a fotónak. A főszereplő munkája ugyanis egyértelmű, ráadásul márkaszínhez kötött, hiszen tudjuk jól, hogy a futárok jelenleg pink, illetve kék viseletben dolgoznak. Külön érdekesség, hogy itt két futárcég jelképe is megjelenik, pluszban további emberek, valamint a háttér visszafogott színei. Ezek együttesen adnak mozgást, dinamikát a képnek, a fotó színvilága pedig visszafogottságával utal a korai indulásra.

Temesvári Holdsugár fotója szintén színes, és milyen jót is tesz ez a munkába induló kamionoknak. Erőteljes, hatásos, lehengerlő gépek ugyanilyen fotós szimbólumokkal, mint amilyenek a mély színek, az éles árnyékok és a különböző vonalak. Egyszerűen tökéletes.

Baynainé Kiss Zsuzsa fotója lehetne akár munkából jövet is, mégis úgy gondolom, ez most itt nem is olyan fontos. A lényeget visszaadja, vagyis a metrón egymástól elkülönült, magába zárkózó emberek látványa nem enged kétséget afelől, hogy dolgozó utasokról van szó. Bekeretezte őket egy klassz nézőpontból, ezzel külön is kiemelve a témát. A fények pedig extra hatásként vannak jelen.

Siklódi Ildikó képe maga a megtestesült dinamizmus. A zebrán minden irányba átsiető emberek, a képből kifutó troli, egy telefonáló hölgy jobb oldalt… igazi életképet tár elénk. A hosszabb záridő miatti elmosódás különös érzetet kelt bennünk, szinte együtt lélegzünk a történésekkel. Mindez színesben, hogy még mozgalmasabb legyen ez az esős időben játszódó jelenet, ahol még a vizes aszfalt miatti tükröződés is plusz hatást kelt.

Végezetül, de nem utolsó sorban még egy fekete-fehér képet hoztam, amely mellett egyszerűen nem lehet elmenni szó nélkül. Kádas Ilona (Fritzu) igen merész képkivágást alkalmazott, és milyen jól tette. Belevágott a siető alak fejébe és lábába is, ezzel még inkább érzékeltetve a mozgást. Az alany sötét színe a háttér világító fehérségével olyan ellentétet alkot, amely vonzza a tekintetet és kiemeli a témát. Szűk vágás, minimalista megjelenítés, mégis óriási hatás.

Csatlakozol hozzánk?

Nagyon jó látni, hogyan fejlődnek a klubtagok, akik hétről hétre egyre lenyűgözőbb fotókat készítenek. Annak idején ezért is indítottam el ezt a zárt közösséget, és most nagyon boldog vagyok, mert tényleg csodák kerülnek ki a tagok kezei közül. Lassan már nem tudok majd érdemi feladatot adni nekik, hiszen tényleg mindent megoldanak. De hát ezért jöttünk össze. Remélem, ha még nem vagy tag, te is hamarosan becsatlakozol közénk. Szeretettel várlak.