.Blog/Felszerelés

Áthúzott kör, avagy fókuszsík

Minden cserélhető objektíves gép tetején található egy áthúzott kör. Tudod, hogy mi ez? A fókuszsík. Remélem, hogy így már minden világos 😉

2023. február 23.

Szóval van a fényképezőgépünk, amire, ha fölülről ránézünk, láthatjuk ezt a Szaturnuszhoz hasonló jelet. A címlap képen balra, alul találod.

Itt a vonalnak van jelentősége, mégpedig ez jelöli a fókuszsíkot, vagyis azt az egyenest, ahol a szenzor, vagy a film található. Mivel ezt a síkot, vagyis a filmünket nem tudjuk mozgatni, ezért az objektívet kell addig tekergetnünk (a lencséket közelítjük, távolítjuk a gépváztól), ameddig ezen a síkon a látvány azon része nem lesz éles, amit mi szeretnénk, hogy éles legyen.

De miért jó tudnunk, hogy hol van a gépvázon belül a szenzorunk? Igazából nem nagyon tudok elképzelni olyan fotótémát, amikor erre szükségünk lenne, talán akkor jöhet jól, ha például makrózásnál nagyon pontosan szeretnénk kiszámolni a tárgytávolságot.

Közelpont, fókuszsík, makró

Amikor egy aprócska rovar szemét szeretnénk megmakrózni, akkor az a célunk, hogy a fotónkon minél nagyobb legyen a rovar szeme. Egy zoom objektívet elkezdünk tekergetni, hogy ránagyítsunk a rovarra, de egyáltalán nem biztos, hogy elegendő lesz a nagyítás, ráadásul a fix objektíveinken nincs zoom. Szerencsére azonban minél közelebb megyünk a rovarhoz, a képen annál nagyobbnak fogjuk látni.

A technika viszont közbeszól, minden objektívnek van egy közelpontja, ami azt jelenti, hogy az ennél közelebb nem tudunk menni a rovarhoz, mert akkor már nem tud élesre állni az objektívünk. Akkor lesz a legnagyobb a tárgyunk, a rovarunk a fotón, ha a legközelebb megyünk hozzá. Legközelebb pedig a közelpontig tudunk menni.

Tehát, ha a legnagyobb nagyításban szeretnénk látni egy pók szempilláját, akkor tudnunk kell, hogy milyen messze, vagyis közel legyen a kameránk. De a hiedelmekkel ellentétben nem az objektív frontlencséjétől kell mérnünk ezt a közelpont távolságot, hanem a fókuszsíktól. Tehát a kis Szaturnusz jel vonalától.

csiga

A fenti képet egy kb 3mm-es aprócska csigáról fotóztam kb 2,5x nagyításban. A makró fotó 1:1-es nagyítású, a makró objektívek úgy vannak kialakítva, hogy a közelpontjukban 1x a nagyításuk. A csigáról készült kép viszont két és félszeres nagyítású, tehát túl van a makró tartományon, egy nagyító objektívvel készült. Míg egy makró objektívnek huszonegykét centi a közelpontja, ezt a csigát kb 2-3 centiről fotóztam.

Bázistávolság

Ha már ott tartunk, hogy a fókuszsík és társairól beszélünk, megemlítem még a bázistávolság varázsszót is, ami a bajonett síkja, és a fókuszsík közötti távolság. A bajonett az, amire az objektívet felcsavarjuk 😉 Persze ez a fogalom még kevésbé izgalmas mint az előző, talán csak amiatt érdemes elgondolkodni ezen, hogy a tükrös fényképezőgépeinknél ebben a távolságban el kell férnie a felcsapódó tükörnek. Egy tükrös Nikonnál ez a távolság 46,5mm, míg a tükör nélküli Nikonnál csupán 16mm.

z6

A címlap képen egy tükrös Nikont láthatsz. Hasonlítsd össze a fenti MILC-cel! A fenti Nikon Z6 esetében jóval közelebb van a fókuszsík, vagyis a kis áthúzott köröcske a gép elejéhez képest. Logikus, hiszen itt nem kell hely a tükörnek. Emiatt lesz sokkal kisebb és könnyebb egy MILC.

Amiért pedig kifejezetten jó nekünk ez a kicsi bázistávolság az az, hogy nagyobb bajonett átmérő lehetséges (tükrös Nikonnál 44mm, míg a Nikon Z bajonett 55mm), így kisebb és könnyebb objektívekkel is lehet jó minőségű fényerős objektíveket gyártani. Ha érdekel ennek a pontos magyarázata Atsushi Suzuki, a Nikon egyik mérnöke rajzokkal rajzokkal segít megérteni: